Témaindító hozzászólás
|
2014.02.02. 21:07 - |
A Ranch központja ez az óriási fából épült istálló. 5-5 állás található mindkét oldalon, utána pedig a boxok következnek. Tágasak és két részben nyithatóak. Az itt élő lovaknak mindenük megvan, még ha nem is a legmodernebb a felszerelés, nem szenvednek hiányt semmiben. A zárak biztosak, a legnagyobb szabadulóművészek sem jutnak ki a helyükről. Mindkét etetést itt kapják azok a lovak, akik az éjszakát idebent töltik. |
[3-1]
Az oramat neztem idegesen. Alis azt mondta, alig harom ora mig ideernek. Azota harom ora telt el, es mar vagy ket hete vartam ot. Sokszor megalltak ezeket meg is irta nekem, hogy Alca nyugodt maradhasson. Valahanyszor kocsi hangjat hallottam, kivirultam es csillogo szemekkel neztem a jarmure, hogy aztan lelombozodva visszaroskadjak a faronkre amit kicipeltem, amolyan stilusos szek gyanant. A messzibol hallottam Waterloo hangjat amint neha felfel nyerit. Epp a vallamon levo csipesnyomot vizsgaltam. Mar sargult, igy nem lehetett eszrevenni, az egy masik dolog, hogy meg mindig fajt. Amikor folneztem, az o rendszamuk az o kocsijuk pislogott ram, igy folalltam. Epp idoben, hisz a kovetkezo pillanatban egy vekony alak szaladt nekem, finom illattal es ragaszkodo olelesebe zart engem. Igen, o Alis az egyik legeslegjobb baratom. Sokan gondoltak, hogy szerelmes vagyok bele, de ez nemigaz, imadom, meg minden, de nemtudok jelenleg ugy tekinteni ra ahogyan mas lanyokra szokas. Amikor kijelentette, hogy semmit sem valtoztam, csak hatravetettem a fejemet es melyebb hangomon felnevettem. Miota utoljara talalkoztunk, igen melyult a hangom, magamra szedtem annyi izmot, hogy jol nezzek ki a pinceregyenruhamban. Atoleltem a derekat egy a felemeltem. - nem valtoztam? Kepzeld novesztettem egy pici borostat! - ugy mondtam mindezt mintha ez olyan hihetetlenul nagy buszkeseg lenne. Vegigneztem rajta - te se valtoztal! - elengedtem, hiszen odajott hozzank az apja, igy kezemet nyujtottam fele es koszontottem |
Két hete folyamatosan ezt a pillanatot vártam. Azóta mióta anya bejelentette, hogy Eric szülei hívtak azóta folyton tülkön ülök. Már az egész utat végig zsongtam, egyedül akkor volt nyugta apának amikor beszunnyadtam a hosszú út alatt. Eleve korán keltünk, az út is nagyon hosszúnak tűnt, főleg, hogy Alca minden második város után rugdosni kezdte a ló szállító falát, így meg kellett állni és megnyugtatni. Igen heves természetű a drága, inkább jött volna gyalog, minthogy egy kis fém „dobozba” kelljen bezárva lennie. A maradék fenn álló időt ami a farmig volt zenehallgatással töltöttem, meg azzal, hogy újra hangoltam a gitáromat és aztán igyekeztem lefoglalni magam hogy mivel pörgök apát ne idegesítsem ennél is jobban. Szegény idegei már így is pattanásig feszültek.
Az ablakon kibámulva végre megpillantottam a farm tábláját. A kocsi alighogy megállt ki is pattantam és az istálló előtt álló Erichez rohantam.
- Ezt nem hiszem el! Végreeee! – sipítoztam lányosan miközben a nyakába ugrottam. Apu ugyan nem nézte jó szemmel, ő soha nem értette az Ericcel való barátságomat, szerinte valamelyikünk legbelül mindig többet akart ennél, de ez egyáltalán nem igaz. Miután végre felnéztem Eric vállából végigpásztáztam a tekintetemmel az előttem álló fiút/férfit már nem tudom minek is hívhatnám. Magas, jól megtermett alak, vékony, sportos alkat, korom fekete haj ami még a mai napig a szemébe lóg. – Semmit nem változtál. – jegyeztem meg csendesen, miközben fejemet a vállába fúrtam és mélyet szippantottam illatából. |
A Ranch központja ez az óriási fából épült istálló. 5-5 állás található mindkét oldalon, utána pedig a boxok következnek. Tágasak és két részben nyithatóak. Az itt élő lovaknak mindenük megvan, még ha nem is a legmodernebb a felszerelés, nem szenvednek hiányt semmiben. A zárak biztosak, a legnagyobb szabadulóművészek sem jutnak ki a helyükről. Mindkét etetést itt kapják azok a lovak, akik az éjszakát idebent töltik. |
[3-1]
|