Témaindító hozzászólás
|
2014.02.01. 20:09 - |
Általában - ha az időjárás is engedi- itt folynak az egyéni és közös edzések egyaránt, az oktatóórák, sőt ha úgy alakul a háziversenyeknek is ez a pálya ad otthont. A sok felszerelésnek köszönhetően a pálya kihasználtsága 110%-os. |
[6-1]
Megállítottam Royalt mert láttam, hogy a másik ló nem volt biztos magában. Régen segítettem mint suttogó segítettem pár lovon de azóta a nevem szinte feledésbe merült. Royal nyugodtan figyelte a tájat és néha megrázta a fejét a legyek miatt. Csak figyeltem a pej mént aki hátra vágta a füleit holmeg előre. Kiszámíthatatlan volt még mint egy csikó. Eric engem nézett amikor mellénk ért és úgy bámult mint egy véres rongyot ehez meg kedvem nem volt. Leszálltam a lovamról és elindultam leszedni az akadályokat , hogy utána kitudjak menni. Lovam hamar a hajamat kezdte rágcsálni amikor utánam jött. Hátra fordultam és rávigyorogtam - Royal,ül - Mire ő leült. Hangosan nevettem fel. Régen voltam egy képzésen vele ahol csak ezt akarta megtanulni. - Na gyere te majom -kacagtam tovább és elindultam kifelé. |
Nem akartuk nézni őket, most mégis knytelenek voltunk. Már felkészültem arra, hogy esetleg mentő kell hívni, de nem. Szerencséje volt. Visszafordultam Waterloohoz, aki érdeklődve figyelte őket, majd végül rámnézett, lesunyta a füleit és hátat fordított az akadályoknak. Igen, vlahogy én sem tudtam elképzelni az életemet frakkszerű ruhákban, udvariasságot mímelve léptetni a lovamat. Régóta tudtam, hogy az én szakágam a tereplovaglás és a western. És Waterloo is ezeket jobban szerette, de sajns hordót kerülgetni csak itt lehet, és nem merem egyelőre kivinni őt a szabadba, egyikünk semkészült még fel rá. Nemsokára sikerült felülnöm a nyergébe és lassan kezdtünk lépdelni. Ő feszült volt, én is. Figyeltem két fülét, mely hol az előttünk lvő utat kémlelte, hol azt hallgatta mi zajlik Royaléknál, hol pedig engem hallgatott. Akárcsak én. Hol az utat, hol őt, hol pedig Yumééket néztem. Egyszerűen dühös voltam és feldúlt. Nemtudtam sosem könnyen túltenni magamat azon, ha valaki bunkó velem. Sőt még a kedvem is elromlott. Alsó ajkamat rágcsálv fordítottam egyet Waterloon. Amikor melléjük értem rájuk néztem. |
Semmi baja nem volt hála az égnek, amikor Eric megjelent Royal hátra vágta a füleit és sunyin nézett rá. Nem akarta bántani csak engem meg akart védeni mint mindig. Nem szóltam vissza csak felálltam és vissza ültem rá majd újra egy akadályt céloztam meg. Mély levegőt vettem. - rád bízom magam nagy fiú -suttogtam a fülébe és elengedtem a szárakat, kitártam a kezeim és csak a combommal fogtam. Behunytam a szemem és ő elrugaszkodott majd ugrott. Régen így gyakoroltunk hisz őt nem úgy törtem be mint egy sima lovat, csak engem tűrt meg. Megfogtam újra a szárait majd vissza fogtam vágátból ügetésbe. Amikor Ericék felé haladtunk csak kikerültük őket és Royal nem is próbálta megcsípni sem a másik mént.
|
Végül úgy döntöttem, hogy ideje van egy picit jobban összeismekednem Waterlooval. Mióta megvan alig voltam vele, hiszen inkább a többieknek segítgettem. Felnyergeltem és kivezettem őt a pályára. Tudtam, hogy Yume is ott van, de nem zavartattam magamat, csak Waterlooval foglalkoztam. Húztam maga után és közben türelmesen beszéltem hozzá. A lényeg az, hogy minnl jobban összebarátkozzak vele. Egy régi indián mondta nekem, hogyha eléggé összebarátkozom a lovammal, akkor érteni fogom őt. Ez érdekelt ngem, hiszen ő is a lova olyan szeretettel néztek egymásra, hogy az csúcs volt. Mi még csak ismerkedtünk Waterlooval, de majd menni fog. - gyere öregem! Jó fiú! - mondtam és simogattam a nyakát, de hírtelen megálltam, mert elállták az utat Yuméék. - menjetek ki legalább a pálya szélére - szóltam hozzá
|
Megvolt mindennek az oka. Annak ahogy én viselkedtem és annak is ahogy Royal. Royalt az összes ember ütötte még csikó korában, hogy gyorsabb legyen amitől még agresszívabb lett. Sóhatva paskoltam meg a nyakát ahogy éreztem, hogy egyre jobban rémült lesz Eric hangja miatt. - Semmi baj nagy fiú - mosolyogtam rá és pár kör ügetés és lépés után leszálltam róla és felraktam pár akadályt, nem maradt egy helyben. Mindig utánam jött és nagy bánatos fejét nekem nyomta. Amikor elkészültem megtöröltem a homlokom majd ráültem újra és állásból vágátba ugrattam. Halkan prüszkölt és gyönyörűen adta a fejét a szárba. Könnyítettem és rávezettem az akadályra. 1,2,3 vágta ugrás és felemelte a fejét majd elrugaszkodott és átugrotta az akadályt. Hangosan nevettem fel és megpaskoltam újra a nyakát majd folytattam. A következő akadály egy oxer volt de azt is hibátlanul vette. Jó pár akadályt végig ugrottunk, hisz imádott ugrani de az utolsónál megkoccintotta és felvágta a fejét. Aggódtam érte így azonnal leszálltam róla és azonnal a földre térdeltem és a lábát vizsgáltam. |
Általában - ha az időjárás is engedi- itt folynak az egyéni és közös edzések egyaránt, az oktatóórák, sőt ha úgy alakul a háziversenyeknek is ez a pálya ad otthont. A sok felszerelésnek köszönhetően a pálya kihasználtsága 110%-os. |
[6-1]
|